Állásfoglalás az IgG alapú tesztek alkalmatlanságáról gyermekkori ételallergiák diagnózisában

A gyermekkori ételallergiák, különösen a tejfehérje allergia gyakorisága bár növekvő tendenciát mutat, de messze nem olyan gyakoriságú, mint amire a különféle nem validált orvosi tesztek utalhatnak. Európában a tejfehérje allergia terheléssel hitelesített gyakorisága legfeljebb 1%, ugyanakkor az IgG alapú tesztek 50-60%-a pozitív tejfehérjére. Ennek ismert evidenciákkal igazolt jelentősége nincsen, a tejfehérje bevitellel mutat összefüggést, de évtizedek óta ismert, hogy ez nem jelenti sem az allergiát, sem a szenzibilizációt.(1)

Az ételallergiák, így a gyermekkorban leggyakoribb tejfehérje allergia, diagnózisa az Európai Gyermekgasztroenterológiai Hepatológiai és Táplálástudományi Társaság hivatalos ajánlása alapján nem vérvétellel, hanem terheléssel-megvonással lehetséges. Számos alternatív diagnosztikai megközelítés népszerű az allergiák diagnózisában, mint például a biorezonancia, a kineziológia, az iridoloógia, a hajelemzés, a citotoxikus teszt, valamint az IgG és IgG4 szintek. Azonban a tesztek jelenleg nem validáltak, és nem ajánlhatók ételallergia diagnosztizálására.(2)

Az IgG típusú ellenanyag a szervezet válaszreakciójaként termelődik egy szervezetünkbe jutó új fehérje hatására, amely normális reakció a szervezet részéről, vagyis ne jelez sem allergiát, sem egyéb immunológiai betegséget, sőt inkább azt jelzi, hogy a szervezet találkozott az adott idegen anyaggal és elfogadja azt. Ennek megfelelőn több nemzetközi szervezet is kiadott már évekkel ezelőtt olyan állásfoglalásokat, amelyek az IgG alapú tesztek haszontalanságáról szólnak, ezért nem javasolják a használatukat.

Az Európai Allergológiai és Immunológiai Társaság szerint az élelmiszer-specifikus IgG4 nem(közelgő) ételallergiát vagy intoleranciát jelez, hanem az immunrendszer fiziológiás válaszát az élelmiszer összetevőknek való kitettség után. Ezért az élelmiszerek IgG4 vizsgálata irrelevánsnak tekinthető az élelmiszer allergia vagy intolerancia laboratóriumi vizsgálata során, és nem végezhető élelmiszerrel kapcsolatos panaszok esetén(3).

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia véleménye alapján az IgG tesztek használatának alátámasztására a rendelkezésre bocsátott tudományos tanulmányok gyakran elavultak, nem jó hírű folyóiratokban szerepelnek, és sokan nem is használták a kérdéses IgG tesztet. Az IgG jelenléte valószínűleg az immunrendszer normális válasza az élelmiszerrel való érintkezésre. Valójában az élelmiszerek magasabb IgG4 szintje egyszerűen összefüggésbe hozható az adott élelmiszerekkel szembeni toleranciával (4).

Ennek megfelelően hazánkban már a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottsága is megfogalmazta véleményét az IgG/IgG4 tesztek alkalmazásáról táplálékallergia és nem immunmediált táplálékérzékenységek kapcsán. Ezek alapján az IgG és IgG4 teszteknek nincs klinikai hasznuk sem a táplálékallergia, sem a nem immunmediált táplálékérzékenységnek, diagnosztikájában, és az ételallergiának vagy intoleranciának gondolt tünetek hátterében gyakran funkcionális, vagy többnyire pszichoszomatikus kórképek állnak (5).

Ezek alapján az aláíró hazai társaságok nevében felhívjuk a figyelmet, hogy a gyermekkori ételallergiák diagnózisára az IgG alapú tesztek alkalmatlanok és ezek alapján elindított diéták gyermekkorban károsak is lehetnek hiányállapotok kialakulásával, vagy akár növelhetik is az allergiák kialakulásának vagy súlyosbodásának az esélyét. A gyermekkori ételallergiák diagnózisára a házi gyermekorvosok és gyermekgyógyászok, gyermek-gasztroenterológusok, gyermekallergológusok által javasolt megvonásos és terheléses próbák a legalkalmasabbak, ezért nem javasoljuk a szülőknek, betegeknek az orvosi konzultáció nélküli vérvételeket, különösen nem az IgG alapú vizsgálatokat.

Budapest, 2025. március 1.

Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság
Magyar Gyermekorvosok Társasága
Házi Gyermekorvosok Egyesülete
Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság, Gyermekgyógyászati Szekció

Irodalom:
1. Keller KM, Bürgin-Wolff a, Lippold R, Wirth S, Lentze MJ, The diagnostic significante of IgG cow's milk protein antibodies re-evaluated. Eur J Pediatr. 1996;155:331-7.
https://pubmed.ncbi.nml.nih.gov/8777930/
2. Vandenplas Y, Broekaert I, Domellöf M, Indrio F, Lapillone A, Pienar C, Ribes-Konickx C, Samir R, Szajewska H, Thapar N, Thomassen RA, Verduci E. West C. An ESPGHAN position paper on the diagnosis, managment and prevention of cow's milk allergy. J Pediatr Gastroenterol Nutr.
2024;78:386-413 https:/pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37491714/
3.Stapel SO, Asero R, Ballmer-Weber BK, KnolEF, Strobel S, Vieths S, Kleine-Tebbe J; EAACI Task Force Report. Allergy. 2008 Jul;63(7):793-6 http://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18489614/
4.American Academy of Allergy, Asthma &Immunology. The Myth of IgG Food Penel Testing
https://aaaai.org/tools-for-the-public/conditions-library/allergies/igg-food-test
5. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottság. A Magyar Dietetikusok Orzságos Szövetség Tudományos Bizottság véleméyne az IgG/IgG4 tesztek alkalmazásáról táplálékallergia és nem immundemediált táplálék érzékenység kapcsán.
https://mdosz.hu/hun/wp-taplalekallergia-es-nem-immunmedialt-taplalekerzekenyseg-kapcsan.pdf